home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9304
/
FONT.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-19
|
26KB
|
409 lines
@VNyomtatás nyomatékkal@N
@VPostscript minôségre törekvô programok@N
A softfont programok Postscript nélkül is kiváló minôséget
és széles betûválasztékot ígérnek a legkülönbözôbb
nyomtatókon. Ezek közül négy programot választottunk ki.
Arra voltunk kíváncsiak, betartják-e, amit ígérnek.
A HP LaserJet nyomtató gyárilag csak a Courier és a Line
Printer betûtípusokat tartalmazza. A Postscript korszakban
ez már elég szegényesnek tûnik. Kiegészítô fontok nélkül a
DOS alatt dolgozó felhasználónak le kell mondania az olyan
betûtípusokról, mint a Times és a Helvetica, a Palatino, az
Avant Garde, a Zapf Chancery vagy a szimbólum fontok.
Ráadásul a beépített betûk csak meghatározott méretben
használhatók, nem nagyíthatók vagy kicsinyíthetôk tetszés
szerint. Emiatt csak korlátozottan lehet tetszetôs
szövegeket kialakítani.
Ezt a rést próbálják áthidalni a softfont-programok. A
Glyphix, a Morefonts, az Outline|4 és a Typemaker több
betûtípust kínál, viszonylag olcsón. Mielôtt azonban
választanánk közülük, tisztázni kell, hogy mire akarjuk
használni ôket, mi lesz a felhasználási terület. Sokféle
betûtípusra van szükségünk bôséges variációban, vagy azt
szeretnénk, hogy a 35 betûtípus nyomtatási minôsége
megközelítse a ma használatos Postscript szabványt? Az
utóbbi esetben erôsen korlátozott a választék. A Postscript
alkalmazhatóság szempontjából vettük szemügyre a négy
programot.
Tesztkészüléknek 1 Mbyte memóriával és 40 Mbyte-os
merevlemezzel ellátott 80386SX gépet és egy 1,5 Mbyte
memóriájú HP LaserJet II nyomtatót használtunk.
Referenciaként egy NEC SilentWriter2 S60P Postscript
nyomtató szolgált. A teszt során a programok a Word 5.5-tel
mûködtek együtt, amellyel a B.-ben élô Kovács úr is
intézheti a postáját. A felszereltség nem jelent problémát,
mivel mind a gép, mind a nyomtató elegendô memóriával
rendelkezik. A Glyphix és a Typemaker számára legalább egy
80286-os gépre van szükség, és a Typemaker, ha
lézernyomtatóval használjuk, legalább 1 Mbyte memóriát
igényel a nyomtatóban.
A négy program telepítése nem jelent problémát. Itt a
Glyphix és a Typemaker kezelhetô a legkényelmesebben. A
telepítô program elindítása után a felhasználó
meghatározza, hogy mely könyvtárakba kerüljenek a
programok. A Typemaker -- ellentétben a Glyphixszel --
önállóan megtalálta a Word könyvtárát. A nyomtató
kiválasztása és néhány további kérdés után, amelyeken
átugorhatunk az [Enter billentyûvel, már csak a lemezeket
kell a kívánt sorrendben a meghajtóba csúsztatni. Ennyi az
egész. A program német nyelvû kézikönyv lapozgatása
felesleges, mivel használható súgója van.
A Glyphix ezenkívül bemásolja a Word-könyvtárba a
MAKEPRD.EXE programot. Ez a program, amely a Morefonts
mellett is megtalálható, a Word nyomtatómeghajtóit dolgozza
fel. De van más is. A Glyphix által elfoglalt 2 Mbyte egy
részét a WordPerfect nyomtatófile-jai teszik ki, ami
bosszantó, ha szûkös a hely a merevlemezen -- és felesleges
is, ha csak a Wordöt akarjuk használni.
A Morefonts és az Outline|4 telepítése is hasonlóan
egyszerû. De ezeknél elôször ki kell választani a sokféle
betûtípusból -- az Outline|4 DTP több mint 70, a Morefonts
több mint 90 félét kínál -- a megfelelôket, és be kell
tölteni azokat. A felhasználó a kézikönyv nélkül
tehetetlen, s a Morefonts esetében még némi angol tudásra
is szüksége lesz.
A telepítések befejezése után néhány résztvevônek problémát
jelentett az, hogy hibátlanul átvegye már meglévô szövegek
betûformátumait. A tesztben szereplô mintafile mind a
tizenegy Postscript betûtípust tartalmazta, a megfelelô
vastagságú kiemelésekkel. A Glyphix és az Outline|4
betûválasztékában öt Postscript-ekvivalens található. A
Glyphix hibátlanul fordítja a Times Roman, az ITC Zapf
Chancery és az ITC Zapf Dingbats fontokat, viszont az Avant
Garde-ot Helvenicaként, a Helvetica párjaként formázza.
Az Outline|4 viszont egyetlen formátumot sem vett át
helyesen. A Times Roman és a New Century Schoolbook
fontokat a program Helveticaként és Avant Garde-ként
értelmezi. A Morefonts esetében már jobb a helyzet.
Kilenc Postscript betûtípusból hetet képes átvenni. A
Morefonts drivere csak a Helvetica Narrow-t és az ITC Zapf
Dingbats-et értelmezi hibásan. E betûkészleteket a Word
belsô fonthozzárendeléseivel fordítja le. Ebben a tesztben
messze a legjobb eredményt érte el a Typemaker. Nemcsak
arról van szó, hogy a fontprogram tartalmazza mind a
tizenegy Postscript betûtípus megfelelôjét, hanem arról is,
hogy az átvétel során hibátlanul alakítja át az összes
formátumot.
A tipográfiában fontos fogalom a betûköz szélessége. Minden
karakter a többi karakterhez képest meghatározott helyet
foglal el a sorban. Annak megfelelôen, hogy milyen ez az
arány, több vagy kevesebb karakter található a sorban. Ha
például egy újságírónak adott számú sornyi cikket kell
megírnia, akkor az eredeti Postscript mintát nem pontosan
követô fontprogramok felhasználásával könnyedén tömörítheti
vagy lazíthatja a szöveget.
A betûtávolságot legjobban a kis betûméreteknél lehet
tesztelni, maximálisan 12 pontos méretig. A négy program
ebben különbözô eredményeket ért el. 12 pontos Helvetica és
10 pontos Times Roman esetén mind a Glyphix, mind a
Morefonts eltér az eredetitôl: túl nagy betûtávolságokat
hagynak. Az Outline|4 hasonlóan viselkedik a 12 pontos
Helvetica esetén, míg a 10 pontos Times Romannál tartja a
betûtávolságot. A Typemaker ebben a vonatkozásban is az
élen jár. A betûtávolság mindkét feliratban megegyezik az
eredeti Postscript mintával. Az egyezés nemcsak itt
feltûnô, hanem a két próbafile-lal végzett sebességtesztnél
is.
A betûtávolsággal szoros összefüggésben van a kerning és az
alávágás. Az olyan betûpároknál, mint ""fy" vagy "VA", a
Timesban és a Helveticában a betûk közötti távolság
esztétikai okokból le van csökkentve (alávágás), mivel a
betûk formája miatt túl nagy lenne közöttük a fehér
terület. Ha a kerning nem egyezik meg az eredeti
Postscript mintával, akkor ez természetesen befolyásolja az
adott sorban elférô karakterek számát. Szemléletes példa,
ha a 12 pontos Timesban kinyomtatott ""Ty" betûpárt
összehasonlítjuk Postscriptben és az Outline|4-ben. Egybôl
felismerhetô szabad szemmel is, hogy a két karakter a
Postscript nyomtatásban közelebb áll egymáshoz, és a másik
három programnál sem mindig sikerül az alávágás. Ugyan
csak tizedmilliméteres eltérésekrôl van szó, de ez épp elég
lehet arra, hogy a sorból kilógó fél betû miatt egy egész
szó átkerüljön a következô sorba.
A nyomtatás pontosságának, minôségének és sebességének
megállapítására két tesztoldalt nyomtattunk ki, amelyek
különbözô fontokat és betûtípusokat tartalmaztak. Az elsô
teszt az összes lehetséges formátumot figyelte, a kövér
betûktôl a dôlteken át a duplán aláhúzottakig. Az
Outline|4 kiesett ebben a tesztben. Ennél a programnál
ugyanis a felhasználónak úgynevezett betûkazettákat kell
készítenie, amelyek maximálisan 18 letöltést
tartalmazhatnak. Mivel az Outline|4 fontletöltéssel
dolgozik, a nyomtató memóriakapacitása ilyen mennyiségû
nagyméretû betû esetén kimerül. Ugyan a betûk szelektíven
is letölthetôk, de ezt csak szükségmegoldásnak lehet
tekinteni. Ki veszi azt a fáradságot, hogy 48 vagy 72
pontos betûméretû feliratok elkészítéséhez újra meg újra
definiálja a betûkazettákban a felhasznált betûket?
A Morefonts és a Glyphix sem dicsekedhet. A nyolcadik
illetve a kilencedik fontváltás után mindkettô már csak
szemetet állított elô. Nem tudtak mit kezdeni a dupla
betûformátumokkal, például a kövér @Kés@N aláhúzott
betûkkel, és nem nyomtattak ki egyes karaktereket. A
Glyphixnél még a ""normális nyomtatási sebesség" beállítása
is rontja a helyzetet. Ilyenkor nemcsak kevesebb karaktert
vet papírra, hanem a betûsaláta három perc alatti
kinyomtatása körülbelül két perccel hosszabb ideig tart
mint a ""gyorsított nyomtatási sebesség" kiválasztásánál.
A Typemaker ezzel szemben körülbelül ugyanannyi idôt (2:27
perc) szánt a nyomtatásra mint a Postscript nyomtató (2:23
perc), és majdnem ugyanazt a minôséget nyújtotta. Csupán a
dupla aláhúzásokat fogta össze szorosabbra. A sebesség
eltérése csak a második nyomtatásnál vált feltûnôvé. A
Typemakernek ugyanannyi idôre volt szüksége, mint az elsô
nyomtatásnál, míg a Postscript oldal második kinyomtatása
csak 56 másodpercet igényelt, mivel már készen állt a
nyomtató memóriájában.
A második tesztben, amelyben csak három font szerepelt, az
Outline|4 újra rajthoz állt. A Glyphix és az Outline
mindkét nyomtatásnál gyorsabb volt mint a Postscript
nyomtató, a Morefonts csak az elsônél. A második példány --
akár az Outline-nál -- körülbelül 20 másodperccel lassabban
készült el mint az elsô. Ennek okát a fontletöltésben kell
keresni, mivel a nyomtató memóriáját elôször újra meg kell
szabadítani a felesleges bitektôl és byte-októl. A
Typemaker ebben a tesztben is a ""Lassan járj, tovább érsz"
mottó szerint járt el. Mindkét nyomtatáshoz körülbelül két
percre volt szüksége, kétszer annyi idôre, mint a
Postscript nyomtatónak, de megközelítôen ugyanolyan
minôséget produkált. A betûtávolságok eltérése miatt a
többi résztvevônek nem volt elég egy oldal a nyomtatáshoz.
A Morefonts két és fél sort írt a második oldalra, a
Glyphix öt és felet, az Outline tizenegyet.
Az oldalanként megjeleníthetô fontok száma pontosan
meghatározható a ""Rutschbahn" felirattal. A file elején a
szó 2 pontos betûméretben van. Minden sorban 2 ponttal
növekszik a szó mérete, egészen 72 pontig. Ha a betûk
minden méretben megjelennek, mint a Postscript esetében,
akkor a szöveg lefutása egy csúszdára vagy egy fél
cukorsüvegre emlékeztet. A Glyphix, a Morefonts és az
Outline|4 kiesett a tizenhatodik font után, a 34 pontos
betûknél, és az oldal 52 pontos betûig hátralevô részét 32
pontos betûvel jelenítették meg. A második oldalon a
Glyphix és a Morefonts már helyes méretben, 54--72 pontos
betûket nyomtatott, míg az Outline|4 korlátozott kapacitású
betûkazettája miatt mindent 36 pontos méretben jelenített
meg. A nyomtatás során az Outline|4-nek jelentkezett egy
már ismert fogyatékossága. A többi programmal ellentétben
26 sor helyett csak 25-öt tud elhelyezni egy oldalon. Ennek
az az oka, hogy az Outline|4 nagyobb sorközöket hagy.
A felsorolt tények ellenére nem könnyû megválaszolni azt a
kérdést, hogy melyik az optimális program. Mindegyik ismeri
a szabványos betûméreteket, körülbelül 120 pontos méretig.
Mindegyik a háttérben dolgozik. Nem kell tehát kilépnünk a
szövegszerkesztôbôl, ha nyomtatni akarunk. A Glyphix, az
Outline|4 és a Typemaker önmagában zárt rendszerek. A
Morefonts esetében más programokból is beilleszthetôk
betûtípusok, például a CorelDraw-ból. Ha azonban a
felhasználó a Morefontson belül akarja összeállítani a
Postscript fontokat, akkor szüksége van a @KClassic Faces@N
és a @KDisplay Faces@N kiegészítô csomagokra, amelyek
egyenként 380 márkába kerülnek. A kiadások az
alapcsomaggal együtt így elérik az 1150 márkát, ami nem kis
összeg egy hiányos Postscriptért.
Aki nagyobb hangsúlyt helyez a különféle betûtípusokra, mint
a Postscript-mintával való azonosságra, annak kiválóan
megfelel a Glyphix. Bár van néhány minôségbeli hiányossága
a 200 márkás csomagnak, de a Postscript adaptáción kívül
néhány fölöttébb hasznos képessége is van, a mintával való
kitöltéstôl az invertálásig.
Az Outline|4 kissé kilóg a sorból. Az alapcsomag ugyan csak
680 márkába kerül, de DTP verziója 2400 márkával terheli
meg a vásárló pénztárcáját, ezért a program inkább a
profikat vonzza. Ilyen ár láttán az érdekelt vásárlónak meg
kell fontolnia, ne alkalmazzon-e inkább hardver-megoldást.
Nem Postscript nyomtatóra gondolunk. Mit szólnának egy
Flash EPROM-os illesztôkártyához, amely képes lenne a
Postscript, az AppleTalk és a TrueType, valamint más
rendszerek befogadására?
Ha a Postscript emulációra helyezzük a hangsúlyt, akkor
csak a Typemakert tudjuk javasolni. Az alapcsomag az összes
Postscript-kompatibilis betûtípust tartalmazza, kiegészítô
csomagja pedig további díszes betûtípusokat nyújt. Ugyan
lassan nyomtat, cserébe viszont az összes fontot helyes
betûtávolsággal jeleníti meg, a betûk pedig kitûnô
minôségûek.
Tehát Kovács úr B.-ben jól jár, mivel a Typemaker támogatja
a Wordöt. Kiss úrnak -- aki M.-ben lakik -- szintén
szerencséje van a Textmakerrel, de mit csináljon a V.-ben
lakó Nagyné, aki Wordperfectet használ a gépén?
@KThomas Hümmler@N
@VNéhány tipográfiai fogalom@N
@VBetûszélesség:@N egy karakter szélessége, az elôtte és
utána lévô üres területtel együtt.
@VBitmap fontok:@N a skálázható (outline) fontokkal
ellentétben a bitmap (bittérképes) fontok sok különálló
pontból állnak össze egy meghatározott raszteren. A
nyomtatásnál ez eredményezi az úgynevezett lépcsô- vagy
fûrészfog-effektust.
@VDownload (fontletöltés):@N karakterek áttöltése a PC-bôl
a nyomtató memóriájába. Alapigazság, hogy minél nagyobb a
nyomtató memóriája, annál több karaktert lehet elôállítani.
@VEgalizálás (kerning):@N a fogalom két betû közötti
távolság kézi vagy automatikus beállítását jelenti.
@VFel- és lenyúló szár:@N a kisbetûs ábécé bizonyos
betûinek a betûszemtôl (""m" vagy ""n") felfelé (""b", ""d"
stb.), illetve lefelé kinyúló részei (""g", ""j", ""p",
""q", ""y").
@VFontkészlet:@N egy betûtípus összes változata együttvéve.
Ez terjedhet vékonytól kövérig, valamint lehet dôlt, széles
és keskeny -- a tipográfiában kilenc betûcsaládot
különböztetnek meg.
@VKurzív:@N kurzívnak, italic-nak vagy dôlt betûnek azokat
a módosított betûket nevezik, amelyek egy bizonyos szöggel
meg vannak döntve. Lásd ""oblique".
@VLigatúra:@N ólomszedésben kiöntött, elôre meghatározott
betûpárok, mint például ""fl" vagy ""fi". A professzionális
DTP programok automatikusan felismerik a ligatúrákat, és
esztétikai okokból szorosan egymás mellett jelenítik meg
ôket.
@VLinotype--Hell:@N régebbi neve ""Linotype". Mintegy 2000
betûtípus gyártója és licencadója. Az olyan programok, mint
a Glyphix, a Morefonts és a Typemaker nem rendelkeznek a
betûk licencjogával, ezért az eredetitôl minimálisan
eltérô, de azzal egyenértékû betûtípusok neve Helvenica,
Avalon vagy Tymes Roman.
@VOblique (ferde betû):@N elektronikus kurziválás.
@VOn the fly:@N a betûk és a karakterek nem fontletöltésen
keresztül, hanem a PC-ben lévô minta segítségével
készülnek, amely a karakterek burkológörbéit raktározza. A
PC számítja ki a különbözô karakterméreteket, és csak
azután küldi el a nyomtatóhoz.
@VOutline fontok:@N az outline (kontúros) fontoknál csak a
karakterek körvonala kerül kiszámításra, így könnyebben
skálázhatók.
@VPont:@N a legkisebb tipográfiai egység -- egy pont 0,3759
milliméternek felel meg.
@VPostscript:@N a grafikák és szövegek kinyomtatását
vezérlô lapleíró nyelv, utasításai és parancsai nem
függenek a megjelenítô készüléktôl.
@VTipográfia:@N sajtótermékek, fôleg könyvek, brosúrák stb.
kialakításával foglalkozik, amelyekben túlnyomórészt betûk
szerepelnek.
@VTörzsméret:@N az alsó és a felsô sík távolsága pontokban.
Alapszabály, hogy a törzsméret körülbelül a betûmagasság 20
százalékát teszi ki. Ha a nyomdászok például 10/12-es
betûtípusról beszélnek, az azt jelenti, hogy a betûmagasság
10 pont, a törzsméret pedig 12 pont.
@VSoftfont-programok@N
@VNév Glyphix 3.1 Morefonts 3.0 Outline 4 DTP 4.0 Typemaker 1.0@N
@VAlapcsomag ára:@N 200 márka 400 márka 2400 márka, alapcs.: 700 márka 300 márka
@VKiegészítô csomagok:@N nincs van nincs van
@VPostscript vagy@N Helvenica, Rockland Geneva, Tiempo, Zbats, Courier, Helvetica, Courier, Sans, Avalon,
@Vpostscriptszerû@N Tymes Roman, Math-PS, , Avant Garde, Times Sans Condensed, Bookmaker,
@Vbetûtípusok:@N Exchequer Script, (Notebook, Manuscript, Roman, New Century Roman Century, Palazzo,
SWFTE Zingbats Chancellor, Geneva Schoolbook Florence, Script, Symbol,
Narrow, Advantage (++) Stars'n'Stripes
@VTámogatott programok:@N WordPerfect 5.0/5.1, WordPerfect 5.0/5.1, WordPerfect 4.xx-tôl, Word 5.0/5.5
Word 5.0, Works, Letterperfect 1.0, Word 4.xx-tôl, MS Works, Textmaker
WordStar 6.0 Planperfect, Word IBM Text 4, DFM-Manager,
5.0/5.5, Works 2.0, Computersatz plus,
Windows Windows 2.xx -- 3.0
@VTámogatott nyomtatók:@N HL LaserJet Series II, HP LaserJet, Deskjet, AEG Laserstar6, Brother HL-4, Több mint 300.
IID, IIP, LaserJet Plus, Canon LBP-8III, HL8e, HL8v, Epson GQ 3500,
500 Plus, Deskjet (+++), LBP-8II, LBP-4, Bubble GQ 5000, HP Deskjet, LaserJet
Deskjet Plus (+++) Jet, Epson, IBM, II, IID, IIP, III, IIID, IIIP,
Toshiba tûs nyomtatók IIIS, Kyocera F-800, F-1010,
F-1200, F-1800, F-2010,
F-2200, F-3000, F-3300, P-2000,
Lanier 2006, Okilaser 400, 800,
Ricoh LP 4081, PC 6000, Seikosha
OP-105A, OP-115, Sharp JX-9500
@VMemóriaigény:@N mintegy 2,1 Mbyte mintegy 5,5 Mbyte mintegy 8,2 Mbyte mintegy 2,8 Mbyte
@VNyomtatás:@N ""on the fly" letöltés, ""on the fly" letöltés ""on the fly"
@VHelvetica 12:@N nincs nincs nincs van
@VTimes Roman 10:@N nincs nincs van van
@VNyomtatási sebesség@N
@V(1 oldal = 545 szó;@N
@V1. lap / 2. lap):@N
@V10 fontváltás@N 1:02 / 0:42 1:37 / 1:47 nem lehetséges 2:27 / 2:27
@Vkülönbözô@N (hibás) (hibás)
@Vkiemelésekkel:@N
@V3 fontváltás:@N 0:42 / 0:42 0:53 / 1:13 0:33 / 0:52 1:54 / 1:57
++ csak a kiegészítô csomagban
+++ Glyphix-bôvítés szükséges
A Glyphix, a Morefonts, és az Outline oldalanként csak
16 fontot tud megjeleníteni
@VCHIP-értékelés@N
@VNév Glyphix Morefonts Outline|4 DTP Typemaker@N
@VÖsszteljesítmény (25%)@N 3 4 3 3
@VFelszereltség (20%)@N 3 4 3 2
@VPostscript minôség (15%)@N 1 2 1 5
@VDokumentáció (10%)@N 2 1 3 2
@VÅrfekvés (30%)@N 4 4 1 4
@VÖsszértékelés@N 2,9 3,4 2,1 3,5
@VAmi tetszett@N alacsony ár nagy betûválaszték sok nyomtatót támogat Postscript kompatibilis
egyszerû telepítés sokféle programot támogat gyors nyomtatás alacsony ár
kis memóriaigény sok nyomtatót támogat
@VAmi kevésbé tetszett@N nem Postscript kompatibilis kevés nyomtatót támogat viszonylag magas ár kevés programot támogat
A legjobb osztályzat az 5-ös volt. Az egyes osztályzatokat
a megadott százalékos aránnyal számítottuk bele az
összértékelésbe.